ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

1051 BUDAPEST V.

Nádor u. 22.

Tárgy: Kifogás a vadak által okozott kár megtérítésének mértéke ellen !

ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA RÉSZÉRE

Tisztelt Címzett!

Miért fizetnének a vadászok lábonálló termésért magtári áron?

Régóta töprengek a vadkár megtérítésének, hazai gyakorlatán. Több évi töprengés után is úgy látom: ez egy helytelen gyakorlat! Sajnálom, de nem tudok egyetérteni - e tekintetben - sem a közgondolkodással, sem az FVM rendelettel, sem a szakértői- sem pedig a bírósági gyakorlattal. A fentiek természetesen összefüggenek egymással. A közgondolkodás talaján született meg az FVM rendelet is meg a szokásjog is!

Közismert a :

"Vtv. 75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár)."[1]

Az FVM rendeletével több baj is van. Vizsgálta már az Alkotmánybíróság,[2] talált is benne kivetnivalót! De van itt más gond is, a rendelet "értéktőzsdei árat" említ. Eddigi tudásunk szerint az értéktőzsdén: nemesfémmel és értékpapírokkal kereskednek.. A gabonafélék ára az: árutőzsdén alakul ki! Ez vélhetően elírás, ki lehet javítani . A baj az, hogy esetünkben, az árutőzsdei ár sem jó, nagyon nem jó !

A Vtv. végrehajtására kiadott: 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 19. számú melléklete rendelkezik úgy, hogy:

"2. Az állapotminősítési átlag termésére vonatkozó adatok alapján a vadkár mértéke (értéktőzsdei átlagár, illetve ennek hiányában becsült értékesítési ár):"[3]

--------------------------------------------------------------------------------

[1] 1996. évi LV. Törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel

[2] 34/2003. (VI. 19.) AB határozat

[3] 19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

Nyomatékosan hangsúlyozni szeretném, hogy nem az ellen van kifogásom, hogy a vadak által okozott kárt meg kell téríteni, a felelősség mértékével - eredményfelelősség - sincs kifogásom, kizárólag a kártérítés mértékét vitatom, azt viszont nagyon. Elfogadhatatlannak tartom, hogy a lábonálló termésért ugyanannyit kérjenek, mint ha az már magtárban volna! A lábonálló termés még jelentős ráfordításokat igényel a termelőtől a magtárba kerülésig; általában még egyszer annyit, mint az addig felmerült költségek ! A biztosító sem a tőzsdei áron fizeti ki a lábon elpusztult termést, hanem a tőzsdei árat korrigálja, nyilván csökkenti, attól függően, hogy mennyi költség merült volna fel a raktárba kerülésig ! A háború előtt volt kialakult árfolyama a lábonálló termésnek is; gyakori ügylet volt a " zöldváltó " ; vagyis a lábonálló termésre felvett váltókötelezettség . Természetes, hogy lényegesen megkülönböztették a lábonálló termés értékét a magtárba betárolttól !

.............................................................................

Ősi, 2005. 01. 14.