Amit a szerződésekről mindenkinek tudni kell

Kezdjük talán egy csipetnyi gazdaság- és társadalomtörténettel.

A manapság gyakorlatban szokásos szerződési formák akkor alakultak ki, amikor a szerződő felek többnyire természetes személyek voltak, a szerződés nem teljesítését, pedig szégyellni kellett. Manapság egy szerződés nem teljesítését a társadalom akkor sem ítéli el egyöntetűen, ha a kötelezett természetes személy. Csak növeli a bajt, hogy a kötelezettek jó része jogi személy, és időnként nem is olyan egyszerű megtudni, hogy kik azok a természetes személyek, akik a gazdasági társaság tulajdonosai, vagy vezetői. Egyszóval a régi beidegződések felülvizsgálatra szorulnak. Mindenki hallhatott olyan ügyet ami arra int bennünket, hogy senki ne adja oda borát, búzáját, állatait holmi nyugta, elismervény, nyilatkozat, ígérvény, vagy más hasonló papír ellenében. Ami a mai meglehetősen szétzilálódott társadalmi viszonyok között is segítségére lehetnek az eladónak, az a szerződések biztosítékai. Ez annyit jelent, hogy azon kívül, hogy írásba foglalják a szerződésüket, valamiféle biztosítékadást is követeljen meg az eladó. A legegyszerűbb biztosíték a csekk vagy a váltó. Fedezetlen csekk vagy váltó kibocsátását a Btk. is büntetni rendeli. Ezek ma is hatályos értékpapírok. Nagy hátránya mindkettőnek, hogy nincstelen cég váltója vagy csekkje nem ér semmit. Kicsit komplikáltabb a dolog, ha a felek a szerződést közokiratba foglalják. Ezt közjegyző előtt tehetik meg. Ez időt rabló, fizetni is kell érte, mégis érdemes megfontolni, ha valaki vagyonának jelentős részét adja oda idegennek, másnak, annak reményében, hogy majd kifizeti. Az is eredmény, ha a nagyhangú vevő hallani sem akar se csekkről, se váltóról, sem közjegyzőről, ő csak a maga kis tömbjéből akar adni valamiféle elismervényt, esetleg egy kockás papíron akarja írásba foglalni a szerződést. Érdemben javítja az eladó esélyeit a bankgarancia. Hátránya, hogy a bankok nagyon nehezen adnak bankgaranciát. Gyakorlatiasabb biztosíték a kezesség. Vagyis ha olyan, természetes, vagy jogi személy, akit az eladó is, a vevő is ismer és elismer, kezességet vállal a fizetésért.

Praktikus szerződési biztosíték a letét, a zálog, mind a kézizálog, mind a jelzálog, és ismert már a keretzálog is. Aki nagyobb tételben ad el és rendszeresen, próbálkozhat faktoring cégnél is. A faktorálás lényege, hogy a halasztott fizetést megvásárolja a faktoráló cég, az eladót némi jutalék levonása után azonnal kifizeti. A vevőtől pedig az ígért határidőben beszedi a pénzt. Egy faktoring cég felkészült arra, hogy megállapítsa, kinek a kötelezettségét érdemes átvállalni és kiét nem. Ha egy faktoring cég a vevőnket leminősíti, az semmi esetre sem jó jel. Nem egy omnipotens megoldás, de nem is sokba kerül, hogy a szerződésbe beleírjuk a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kifizetéséig. Célszerű ezt kikötni. Végezetül szögezzük le, közkeletű az a tévedés, hogy az állam köteles helytállni a jól-rosszul megkötött szerződések kifizetéséért. Azt is mindenki tartsa szem előtt, hogy a cégek akár magánszemély, akár óriás vállalat csak a vagyonuk erejéig képesek és kötelesek fizetni; időnként addig sem hajlandók. Ezért nagyon üdvös, ha a szerződés kifizetéséért valamilyen külső, másik cég is felelősséget vállal (lehetőleg ne egy másik fantomcég legyen).

Az ugyan igaz, hogy a szerződések egy részét nem kötelező írásba foglalni (a szerződést a felek egybehangzó akaratnyilatkozata hozza létre) a szerződés teljesítés kikényszerítése végett bírósághoz is lehet fordulni. A gyakorlati életben viszont nem az a cél, hogy a szerződések teljesítését bíróság útján kívánjuk kikényszeríteni.

„Amit a szerződésekről mindenkinek tudni kell

Nem hagyhatom szó nélkül, hogy gazdák ezrei adják oda „borukat, búzájukat” - ezzel együtt lelki békéjüket is - ismeretlen kalandoroknak, holmi kétes ígérvények ellenében; a vevők meg lépten nyomon nem fizetnek! Hol azért nem, mert nem tudnak, hol meg azért mert nem is akarnak fizetni ! Ilyenkor elkezdődik a kétségbeesett bizonygatás a bíróság meg a sajtó előtt, hogy a portéka jó volt, igen is jár az ára. Az ilyen bizonygatás bonyolult, időigényes és drága, meg nem is mindig vezet eredményre ! Ha eredményre vezet, mire célba érne a jogosult – megtörténhet - a kötelezett már „árkon-bokron túl jár”.

Előre bocsátanék néhány alapvetést, amit nem árt tudni !

Európában jelenleg nincs adósok börtöne és belátható időn belül nem is lesz !

Az, hogy valaki a megvásárolt portékát részben vagy egészben nem fizeti ki időre – vagy soha – önmagában nem biztos, hogy bűncselekmény! Mikor büntetendő és mikor nem, az messze meghaladja ennek az írásnak a kereteit ! Az a lényeg, hogy arra ne számítson senki: Ha nem fizet a vevő, majd jól feljelentem és büntetőeljárás keretében behajtják a pénzemet vagy” leültetik „ vele ! Az előbbinek csekély a valószínűsége az utóbbi meg fogalmi képtelenség !

Az állam nem tartozik helytállni sem a magánszemélyek által sem a cégek által kötött ügyletekért !

Abból az alapelvből induljunk ki, hogy: Ha valaki egy vitathatatlan szolgáltatást nyújt, tegye a fizetést is vitathatatlanná, vagy legalább törekedjen rá !

Akkor még is mit tegyen a gazda, ha : „ az adott helyzetben elvárható gondosságot tanúsítani „ akarja; ami a későbbi jogérvényesítésnél igen üdvös !

Van ennek ellenszere, csak előre kell róla gondoskodni ! Használjon követelése biztosítására absztrakt értékpapírt; nevezetesen VÁLTÓT ! A váltó ma is használható hitelfedezeti eszköz, de még milyen jól használható ! Váltót lehet kapni a nyomtatványboltokban, 20 Ft. körül van az ára. A váltó kiállításához nem kell a feleken kívül senkinek a közreműködése, nem kell rá okmánybélyeg, nem kell hozzá senkinek az engedélye, bejelenteni sem kell sehová ! Miért kell a számlát, adásvételi szerződést, egyáltalában a követelést – hitelfedezeti eszközként – váltóval biztosítani ? Röviden meg lehet mondani : ha váltóval fedezi adásvételi szerződését, vita esetén, a jogosult – eladó - onnét indul a jogérvényesítésben ahová az egyszerű számla érvényesítése esetén esetleg csak több évi pereskedés után jutna, rosszabb esetben meg soha! Nem is hinné az ember, hogy egy számla vagy elismervény kifizetésével szemben milyen sokféle kifogást lehet felhozni; főleg ha az adós nem is akar fizetni ! Arra már gondolni sem jó, ha valaki – bűnös módon – eleve arra készül, hogy mindent megvesz, de semmit nem fizet ki ! Ne legyünk álszemérmesek: ilyen is van ! Ez általában büntetendő, feltéve, hogy valaki nem sajnálja fáradtságot és perrendszerűen bizonyítja a csalást ! Bizonyítás ide, bizonyítás oda; a gazdáknak sovány vigasz pénz helyett az eredményes büntetőeljárás; pláne ha még büntetőeljárás sem lesz, és erre is volt már példa !

A váltóval szemben alig-alig lehet valamit kifogásolni – legalább is a számlákhoz képest - pár nap múlva indulhat a végrehajtási eljárás, csak legyen mit végrehajtani. Ez nagyon nem mindegy !

Még egy fontos dolog: a váltónál is fontos a kezes. Ez nem elengedhetetlen, de igen jól jön ha a vevő nem akar vagy nem tud fizetni. Mire figyeljünk a kezes kiválasztásánál ? Ha magánszeméllyel üzletelnek ne a közvetlen családtagja kezeskedjék, hiszen ha a családnak nincs pénze, akkor a kezeskedő családtagnak sincs. Ha cég a kötelezett, a kezes egy másik cég legyen és ne ugyanazon cég másik tagja. A kezeskedő cég kiválasztásánál is legyenek körültekintőek; ne hogy a „vak vezet világtalant” analógiájára a „nincstelen” cég kezeskedjék a „koldus” cég fizetőképességéért ! Kéretik megjegyezni: Az,, hogy egy cégnek komoly fizetési nehézségei vannak és még is vásárol – azután meg tényleg nem tud fizetni – önmagában nem büntetendő ! Amikor büntetendő, azzal sem sokra megy a hoppon maradt eladó !

Teljesen természetes, hogy ha olyan vevővel találkoznak, aki amúgy sem akar fizetni, meg fog retteni a váltótól meg a kezes állítástól és inkább eláll az üzlettől. Nem nagy baj ! Még mindig jobban járnak, mintha: „se pénz, se posztó” helyzetbe kerülnek !

Egy más kérdés, ha a fél országban vagy az egész országban egy cég vásárol fel valamit, azután az a cég rájön, hogy Ő nem is nagyon bír fizetni, annyira nem, hogy nem is fizet ! Ez ellen ilyen egyszerű praktikával nem lehet eredményesen küzdeni.. Talán nem kellene annyira csodálni nagy nyugati cégeket ….

A magunk dolgait elsősorban magunknak kellene megoldani, mert ha más teszi meg helyettünk…….

nem mindig van benne köszönet ! Ez sovány vigasz, de magánszemélyektől nem-igen várható el, hogy mindennapi ügyleteiket különféle bonyolult módon biztosítsák ! Egy azonban mindig biztos : „ az adott helyzetben elvárható gondosságot” minden ügyletüknél tanúsítani kell! Ez feltétele az eredményes jogérvényesítésnek!

A határok megnyitása, a sokféle szabadság nagy öröm, de nem csak jó dolgok áramlanak szabadon, hanem a nemkívánatosak is ! Elengedhetetlen, hogy a legkisebb gazdák is tájékozódjanak valahogy a hatályos jogról, mert a jog nem tudása – rosszul gondolása – ez esetben sem mentesít és főleg nem hoz pénzt a házhoz !

A szerződéseket még sokféleképpen lehet biztosítani: pl. csekk, közokiratba-foglalás, bankgarancia, zálog, különféle jogkikötések , ezek mindegyike bonyolultabb mint a váltó és nem is nagyon terjedtek el a hétköznapi életben ! A szerződések kifizetésének előzetes és nagyon körültekintő biztosítását azért ajánlom mindenkinek a figyelmébe, mert ennek hiányában – ha a vevő nem fizet – csak a per marad ! A per pedig – amint azt hírből mindenki tudja – többnyire igen nehéz kenyérkereset ! Erről szólt ez a kis írás ! „