A
szabadalmi bejelentés elkészítése
Hova kell benyújtani a szabadalmi bejelentést és mit kell annak
tartalmaznia?
A szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást az MSZH-hoz tett szabadalmi bejelentéssel lehet kezdeményezni.
A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell különösen:
A bejelentési kérelemben meg kell adni a bejelentő és a feltaláló – ha többen vannak a feltalálók vagy bejelentők, akkor mindegyik – nevét és címét, a találmány címét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy szabadalmi oltalmat kérnek. Ha többen vannak a feltalálók vagy a bejelentők, akkor a szerzőség, illetve az igényjogosultság arányát is meg kell adni.
A bejelentési kérelem az MSZH-ban ingyenesen beszerezhető formanyomtatvány értelemszerű kitöltésével is elkészíthető.
Hogyan kell elkészíteni a találmány leírását?
A bejelentéshez tartozó leírásnak világosan, érhetően kell a találmányt ismertetnie, a 20/1995. (XII. 26.) IM rendeletben foglalt szabályok szerint. A bejelentési nap elnyeréséhez és ezzel az engedélyezési eljárás megindításához elegendő az olyan leírás is, amely alakilag még nem megfelelő, a szabályos leírás ugyanis pótolható az engedélyezési eljárás során. Nagyon fontos azonban, hogy a találmány a leírásban olyan mértékben legyen ismertetve, hogy annak alapján szakember a találmány tárgyát meg tudja valósítani, mert az eljárás folyamán a bejelentés tartalma új ismerettel már nem egészíthető ki. Ez azt jelenti, hogy ha a bejelentés benyújtásakor nem ismertették a találmányt olyan mértékben, hogy szakember azt minden kiegészítés nélkül meg tudja valósítani, akkor a szabadalom megszerzésére nem lesz mód, mert a találmány megvalósíthatóságával, működővé tételével, tágabb körben való alkalmazhatóságával kapcsolatos kiegészítésekre nincs lehetőség.
A szabadalmi leírás az alábbi részekből áll:
A leírás címének meg kell jelölnie a találmány tárgyát, célszerűen utalva arra a szakterületre, ahol felhasználható. Törekedni kell arra, hogy a cím minél informatívabb legyen. A leírás címének meg kell egyeznie a bejelentési kérelemben és a kivonatban megjelölt címmel. Több találmány esetében a címben valamennyinek szerepelnie kell.
A leíró résznek tartalmaznia kell:
A találmány tárgyának meghatározása a címmel és a főigénypont tárgyi körével összhangban tájékoztatást ad a találmányról és alkalmazási területéről.
A technika állásához tartoznak mindazok a megoldások, amelyek a bejelentés napját megelőzően bárki számára hozzáférhetővé váltak. Lehetőség szerint a találmány kidolgozását megelőzően fel kell tárni a technika állását, meg kell ismerni a szakterületen fellelhető dokumentumokat. Ezzel az irodalomkutatási munkával elkerülhető egyrészt a már ismert, közkinccsé vált műszaki megoldások újra feltalálása, másrészt pedig feltárható a találmányhoz legközelebb álló műszaki megoldás, amelyből a szabadalmi leírás elkészítésekor kiindulhat a feltaláló. A technika állásának kutatását célszerű a Szabadalmi Tárban elkezdeni.
A technika állásának ismertetésekor a szakirodalmi helyek pontos megjelölésével kell a forrásokra hivatkozni. Például szabadalmi leírást a származási ország és a nyilvánosságra hozatali szám vagy lajstromszám, folyóiratot vagy könyvet a pontos cím, kiadó, évfolyam/szám, valamint az oldalszám megadásával kell azonosítani. A hivatkozott megoldásokat csak olyan mértékben kell tárgyalni, amilyen mértékben összefüggésbe hozható a találmánnyal. Az ismert megoldásoknak elsősorban azokat az elemeit kell hangsúlyozottan tárgyalni, amelyeknek a megjavítását célozza a találmány. A műszaki szint bírálatában szigorúan a műszaki keretek között kell maradni. Az eddig ismert megoldásokat reálisan kell értékelni: helytelen ezeket túlzottan lebecsülni. A leírásnak ebben a részében sem lehet propaganda- vagy reklámcélú fogalmazás.
A technika állásának feltárása és bírálata után meg kell fogalmazni a találmány révén megoldandó feladatot, és a megoldást lehetővé tevő felismerést. A feladat megoldását azzal a felismeréssel együtt kell ismertetni, amin a találmány alapszik. A felismerés – még abban az esetben is, ha nyilvánvalónak látszik – megadásával érzékeltetni kell, hogy a megoldás nem magától értetődő, nem szakértői rutinintézkedés, hanem a probléma alkotó jellegű megoldása.
Ezek után a találmány legáltalánosabb megfogalmazását kell megadni a leírásban. Ezen rész rendeltetése az, hogy ismertesse a megoldás lényegét és biztosítsa az igénypontok és a leírás összhangját úgy, hogy a leírás az igénypontok szövegét követi. Itt azon műszaki intézkedések összességét kell leírni, amelyek elengedhetetlenül szükségesek, de egyben elegendőek is a feladat megoldásához. Amennyiben a bejelentés több találmányt tartalmaz, mindegyik találmány legáltalánosabb megfogalmazását le kell írni. Ezt követően adhatók meg az előnyös megoldások az aligénypontokkal összhangban.
A következőkben a találmány megvalósítására alkalmas egy vagy több előnyös megoldást kell ismertetni. A leírás ezen része szolgálja azt a célt, hogy a szakember a leírás és a rajz alapján megvalósíthassa a találmány tárgyát, lehetővé tegye az igénypontok által meghatározott oltalom határainak megvonását, az egyes igényponti meghatározások, jellemzők értelmezését. A leírás szakember számára készül, így közölni kell benne minden olyan adatot, amely feltétlenül szükséges a megoldás kivitelezéséhez, de nem kell közölni a szakembertől elvárható ismereteket, útbaigazításokat, praktikus fogásokat, gyártási tapasztalatokat (know-how-t). Ismételjük: alapkövetelmény, hogy a leírás a szakember számára szükséges mértékben tartalmazza mindazokat az ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a találmány sikeres megvalósításához. Lényeges körülményeket tehát nem lehet elhallgatni a leírásban. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy megtévesztésre alkalmas, hamis adatok ne kerüljenek a leírásba.
Amennyiben rajzokra is szükség van a találmány megértéséhez, a leírásnak ebben a részében kell felsorolni az ábrákat, tárgyuk megjelölésével. Az ábrafelsorolás rendeltetése, hogy a rajz ábráiról teljes és egyértelmű képet adjon anélkül, hogy e célból át kellene tanulmányozni a leírás más részeit. Felvilágosítást ad arról, hogyan értelmezendők az egyes ábrák (pl. elölnézet, oldalnézet, metszet, szelvény, axonometrikus kép, tömbvázlat stb.), és adott esetben hogyan viszonyulnak a felsorolás egy vagy több másik ábrájához. Az ábrafelsorolás nem tartalmaz a találmány működésére, felépítésére vonatkozó közvetlen információt, mivel ezt a leírás más helyén kell ismertetni. A rajzokon látható minden ábrát fel kell sorolni. Egyetlen ábra esetén is meg kell azt jelölni, hogy az mit, hogyan ábrázol. A
A leírásnak példákat tárgyaló részében először le kell írni a találmányt az elemek fontosabb funkcionális feladatainak megjelölésével, üzemen kívüli állapotban (statikusan), majd utána működésben (dinamikusan, „meleg állapotban”) is. Le kell írni a szerkezeti elemek kapcsolatát, illetve az eljárás során felhasznált közreható eszközöket, alapanyagokat és a létesítendő vagy fennálló környezeti feltételeket.
Amikor a találmány felépítését (a statikus állapotot) ismertetik, akkor az elemek kapcsolatait, nem pedig működésüket kell leírni. A felépítés ismertetése során nemcsak azt kell leírni, ami a találmányban új, hanem azt is, hogy ez az új, hogyan illeszkedik, épül bele a már ismert anyagba. A szövegezésekor vigyázni kell az egységes terminológiára. Ugyanazon dolog megjelölésére mindvégig egy és ugyanazt a megnevezést kell alkalmazni.
A rajznak a leírásban való magyarázatára a hivatkozási jelek szolgálnak. A rajzokon szereplő hivatkozási jeleket a leírásban gondolatjelek, aláhúzások, idézőjelek, zárójelek stb. nélkül kell alkalmazni, közvetlenül a megnevezés előtt. Akárhányszor alkalmaznak is a leírásban egy hivatkozási jelet, minden esetben csak ugyanazt a megnevezést lehet hozzárendelni. A rajzon feltüntetett hivatkozási jelek mindegyikét tárgyalni kell a leírásban is.
Ha a találmány tárgya eljárás, akkor a elírás e részében ismertetni kell egy vagy több konkrét folyamatot és ennek, ezeknek egyes fázisait, hogy a szakember előtt ismertté váljon a végrehajtás módja. Le kell írni azokat a tényezőket, körülményeket, amelyek az eljárás lefolytatásához szükségesek (kiindulási anyag, mennyiség, hőfok, kezelési időtartam, nyomásérték, végrehajtáshoz felhasznált eszközök stb.).
Ha a találmány tárgya összetételével jellemezhető termék (teakeverék, levespor, élelmiszer-adalék, kozmetikum stb.), akkor a lehetséges összetétel(eke)t, valamint az esetleges kedvező hatás(oka)t bemutató egy vagy több példával kell a leírásban foglaltakat alátámasztani.
A leírás utolsó részében a találmány előnyös hatásait kell megadni. A leírásnak ez a része legyen tárgyilagos, mértéktartó.
Hogyan kell elkészíteni az igénypontokat?
Csak az áll szabadalmi oltalom alatt, amit az igénypontok meghatároznak. A leírásnak és a rajznak az oltalmi kör meghatározásában csak annyiban van szerepe, hogy tisztázza, magyarázza az igénypontokat anélkül, hogy kibővítené vagy korlátozná az oltalmi kört.
Igénypont – a találmány jellegétől függően – termékre, berendezésre, eljárásra és alkalmazásra fogalmazható.
A találmányt a legáltalánosabban az első vagy más néven főigénypont határozza meg. A főigénypontban fel kell sorolni a találmánynak a célul kitűzött új hatás (többlethatás) eléréséhez, azaz a feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges minden jellemzőjét.
Az igénypont formailag, mondattanilag általában egyetlen mondatból, de két részből, tárgyi körből és jellemző részből áll. A tárgyi kört és a jellemző részt az „azzal jellemezve, hogy”, illetve „amelyre jellemző, hogy” szavak kötik össze. A tárgyi kör tájékoztat arról, hogy a találmány milyen ismert megoldások közé és milyen fajtájú találmányok körébe (termék, berendezés, eljárás vagy alkalmazás) tartozik. A főigénypont tárgyi köre a találmány címét és a technika állásának a találmányhoz legközelebb eső egyetlen megoldásának és a találmánynak a közös jellemzőit sorolja fel. Az igénypont jellemző része a találmány megkülönböztető ismérveit foglalja magában. Itt kell felsorolni azon jellemzőket, amelyek a találmányt az ismert megoldástól megkülönböztetik, és amelyek előidézik a többlethatást. Az aligénypontok a főigénypontban megfogalmazott jellemzőket pontosíthatják, részletezhetik tovább.
Az aligénypontoktól nem követeli meg a jogszabály, hogy olyan szerkezeti megoldásokat, intézkedéseket, illetve intézkedések kombinációit tartalmazzák, amelyek új hatást eredményező újdonságnak számítanak. Önmagukban az aligénypontok irányulhatnak már ismert eljárásokra, intézkedésekre is. Az aligénypontoknak minden esetben hivatkozni kell valamelyik megelőző igénypontra.
Ha a bejelentés több, különböző fajtájú találmányt (termék, eljárás, berendezés) tartalmaz, e találmányok jellemzőit több főigénypontban kell megadni. Az egyes találmányok főigénypontjait a találmány címének megfelelő sorrendben kell feltüntetni. Az igénypontokat folytatólagosan, arab számokkal kell sorszámozni.
Ha rajz is tartozik a bejelentéshez, az igénypontokban az egyes jellemzők után zárójelben fel kell tüntetni a rajz hivatkozási jeleit.
Az igénypontban a találmány nem jellemezhető csak működéssel, hatással, célkitűzéssel, mivel ezek nem utalnak önmagukban konkrét megoldásra. Az igénypontban a jellemzőket első alkalommal határozatlan névelővel vagy névelő nélkül kell feltüntetni. A továbbiakban ezen jellemzőket határozott névelővel kell ellátni.
Valamely berendezés, készülék, eszköz, kapcsolási elrendezés stb. jellemezhető az igénypontban szerkezeti elrendezésével, kialakításával, struktúrájával, mértani jellemzőjével, anyagi minőségével, összetételével, a terméket alkotó alkatrészek megadásával, kapcsolatával, egymáshoz való illeszkedésével. Tömören megfogalmazva, az ilyen típusú találmányokra vonatkozó oltalmi igényben azt kell igénypontba foglalni: hogy „mi miből áll, és hogyan, hová kapcsolódik”.
Valamely eljárás azzal jellemezhető az igénypontban, hogy megadjuk az eljárást alkalmazó ember által megtett intézkedéseket, a szükséges üzemi viszonyokat (nyomás, hőmérséklet, idő) és szükség szerint a felhasznált eszközöket. Azt, hogy az eljárási igénypont emberi intézkedéssorozatot képez le, aláhúzza az az igénypont-szerkesztési szabály is, hogy az intézkedéseket (jellemzőket) többes szám első személyű igealakban kell megadni az igénypontban.
Ha az időben egymás után következő emberi manuális intézkedéseket automatikusan, gépi úton is el lehet végezni, ez korántsem zárja ki, hogy eljárási jellemzőkkel határozzuk meg az oltalmi igényt.
Hogyan kell elkészíteni a rajzokat?
A rajzokat – ideértve a folyamatábrákat és grafikonokat is – a műszaki rajz szabályainak alkalmazásával az alábbiak szerint kell elkészíteni:
Hogyan kell elkészíteni a kivonatot?
A kivonat fejlécén közölni kell a találmány címét, továbbá a műszaki tájékoztatás céljából tömören – kb. 50-150 szóban – össze kell foglalni mindazt, ami a leírásban, az igénypontokban és a rajzokban szerepel. A kivonatot úgy kell megszerkeszteni, hogy lehetővé tegye a találmány szerinti megoldás lényegének megértését, és az alkalmazási terület megismerését. A kivonat végén fel kell tüntetni a találmányra legjobban jellemző ábra számát, és a kivonatban annak hivatkozási jeleit kell használni (a megnevezések után zárójelben).
A kivonatot úgy kell összeállítani, hogy az a kérdéses területen dolgozó szakember számára megfelelő információt szolgáltasson a találmány lényegéről, és annak alapján a szakember eldönthesse, hogy szükséges-e munkájához a leírás áttanulmányozása.
A szabadalmi bejelentés példaképpeni
alakja
Bejelentési kérelem
Leírás és igénypontok
Biztonsági kiegészítő szerkezet lakatokhoz
A találmány tárgya biztonsági kiegészítő szerkezet lakatokhoz, amelyet a lakatház és a kengyel közé helyezve a zárás biztonságát lehet fokozni. A találmány alkalmazási területét mindazok a zárási helyek jelentik, ahol lakatot használnak.
A lakatok biztonságát növelő szerkezetek közül számos megoldás ismeretes. Ilyenek például a nehezebben megmunkálható anyagból készült lakatok, amelyek lefűrészelése, megfúrása az anyag keménysége miatt ütköz9k nehézségbe. Ismertek olyan megoldások is, amelyeknél a lakatház és a kengyel közé, a körülzárt teret részben kitöltő betétet helyeznek. Ilyen megoldást ismertet a HU 128 967 lajstromszámú szabadalom. A szabadalom szerinti találmány lényege a lakat nyitott állapotában a kengyelre felfűzött, és a lakat zárt állapotában a lakattest és a kengyel közötti belső teret csökkentő, furatokkal ellátott betét. A betét a rendelkezésre álló teret részben kitölti, ezáltal megnehezíti lefeszítő szerszámnak a kengyel szárai közé való behelyezését.
A hivatkozott szabadalom szerinti betét kialakítása bonyolult, és a kengyel és a lakattest közötti térnek csak egy kis részét tölti ki, azaz a feszítővasnak bizonyos helyet enged.
A találmány célja az ismert megoldások hiányosságainak kiküszöbölésével egyszerű, könnyen gyártható szerkezet kialakítása.
A találmány szerinti megoldás tehát biztonsági kiegészítő szerkezet lakatokhoz, amelynek a lakatház és a kengyel közötti teret kitöltő betéte van. A találmány lényege, hogy a betét a kengyelhez belülről illeszkedő vályúval van kialakítva, a félkör keresztmetszetű vályú átmérője a kengyel átmérőjénél nagyobb, továbbá a lakat zárt helyzetében a betét a kengyel egyik végén a lakatházhoz illeszkedik, a másik végén attól térközzel van elválasztva. A találmány szerinti betét egy előnyös kiviteli alakjában a betét anyaga rideg öntvény vagy keményfém. Egy további előnyös kiviteli alak szerint a betét anyaga betétszálas ötvözet. Egy további előnyös kiviteli alak szerint a betéten kialakított vályú mélysége nagyobb, mint a kengyel átmérője.
A találmány szerinti biztonsági kiegészítő szerkezetet rajzokon keresztül ismertetjük részletesebben, ahol az
1. ábrán a találmány szerinti biztonsági kiegészítő szerkezet a lakattal együtt oldalnézetben, a
2. ábrán a biztonsági kiegészítő szerkezet és a lakat zárt helyzetben, és a
3. ábrán a lakat és a biztonsági kiegészítő szerkezet felülnézetben látható.
Az 1. ábrán látható a 9 kulccsal zárható hagyományos lakat, amelynek 2 kengyele a lakat nyitott helyzetében kihúzható az 1 lakatházból és elfordítható. Amint azt a 2. ábra jól mutatja, a 2 kengyel által bezárt szabad teret a gyakorlatban meglehetősen nagyra kell választani, hogy a különböző méretű 5 lakatpántpárokhoz is használható legyen. A szabad térnek az illetéktelen beavatkozások elleni védelmére szolgál a biztonsági kiegészítő szerkezet, amely keményfémből készített 3 betét. A 3 betét az 1. ábrán látható módon a lakat nyitott és a 2 kengyel kifordított helyzetében a 2 kengyel belső íve mentén az 1 lakatház és a 2 kengyel közé bevezethető. A 3 betét lapos testként van kialakítva, amelynek minimális magassága az 1 lakattest és a 2 kengyel nyitott állapotbani legtávolabbi pontja közötti távolsággal egyezik meg, szélessége pedig legalább a 2 kengyel szárai közötti távolsággal azonos. A 3 betétvastagsága a 2 kengyel átmérőjénél nagyobb kell legyen. A 3 betét keresztmetszete egy, az 1 lakatház tetejéhez illeszkedő egyenes szakasz, ehhez derékszögben csatlakozó egyenes szakasz, a 2 kengyel ívét követő íves szakasz, egy lekerekítés és két, az 5 lakatpárpánt befogadására alkalmas egyenes szakasz által határolt síkidomként írható le. A 3 betéten 4 vályú van kialakítva. A 4 vályú szélessége a 2 kengyel átmérőjénél szélesebb, mélysége minimálisan a 2 kengyel átmérőjével egyezik meg.
A 3 betét használatához a lakatot a 9 kulccsal ki kell nyitni és a 2 kengyelt 180 -ban el kell fordítani. Ebben a helyzetben a 3 betétet az álló kengyelvég felől a 2 kengyel szárai közé be kell vezetni úgy, hogy a 4 vályú a 2 kengyel belső ívén felfeküdjön. A 2 kengyelt ezek után visszaforgatva, az az 5 lakatpántpárba beakasztható és a lakat bezárható.
A találmány szerinti biztonsági kiegészítő szerkezet előnye a nagyobb biztonság, a könnyű kezelhetőség és a gazdaságos gyárthatóság.
Szabadalmi igénypontok
Kivonat
Biztonsági kiegészítő szerkezet lakatokhoz
A találmány biztonsági kiegészítő szerkezet lakatokhoz, amelynek a lakatház és a kengyel közötti teret kitöltő betéte van. A találmány lényege, hogy a betét (3) a kengyelhez (2) belülről illeszkedő vályúval (4) van kialakítva. A félkör keresztmetszetű vályú (4) átmérője a kengyel (2) átmérőjénél nagyobb, és a lakat zárt helyzetében a betét (3) a kengyel (2) egyik végén a lakatházhoz (1) illeszkedik, a másik végén pedig attól térközzel el van választva.