A Kezesség

Sortartás  nélküli  kezesként ön  arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett, adós nem teljesít, ön feltétel nélkül kifizeti helyette a  tartozását !
Régen szokás volt, hogy munkatársak, szomszédok, barátok/barátnők elmentek kezesnek egymás ügyleteihez. A kezesség lényege akkor is  az  volt , mint  most ! Akkor  ritkán volt probléma  a  tartozás  visszafizetése, most  meg  tömegesen . Ez a különbség ! Azt , hogy a kezesnek  feltétel és  sortartás nélkül  fizetnie  kell az  adós  helyett , szó  szerint  értendő ! Függetlenül attól , hogy az  adósnak van-e pénze amúgy , jó/rosszhiszemű  volt a méltányosság szóba sem kerülhet !
Az igaz, hogy a kezes utána követelheti az  eredeti  adóstól a visszatérítést …. Akivel egy bank  nem "bír" mit  remélhet tőle egy  rászedett magánember  ?

 

Mit kell tudni a kezességről?  "ha békét akarsz, készülj a háborúra"

Igen felemás emlékű jogintézmény a kezesség. A XIX. században a váltókezesség juttatott sok ember koldusbotra, napjainkban pedig a hitelkezesség keseríti meg sok ember életét.

A kezességgel jogi értelemben arra vállalkozunk, hogy amennyiben az adós nem fizet, a kezes feltétel nélkül fizet helyette, Ptk. 272. §.{[1]} Sokféle kezesség van, de manapság a legelterjedtebb - amúgy a legkomiszabb- a készfizető kezesség. Itt a felelősség sortartás nélküli és egyetemleges. Itt minden szónak jelentősége van. A sortartás nélküliség azt jelenti, hogy a hitelező nem köteles kétségbeesett erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy az adóst fizetésre bírja.Ptk. 274.§ (2) Sortartás nélkül fordulhat a kezeshez a fizetésért, hiszen ő ezt feltétel nélkül vállalta; még ha nem is így gondolta, mikor vállalta. Az egyetemlegesség pedig azt, hogy bármelyik kezestől lehet követelni az egészet, szerencsétlen esetben akár egy összegben is, Ptk. 275. §.

Az ugyan igaz, hogy a kezes viszontkeresettel fordulhat az adós ellen, de ez inkább elvi lehetőség, mint gyakorlati megtérülés.

A polgári jogban nagyon fontos fogalom az elvárhatóság. Szögezzük le, hogy a polgári jog emberfeletti dolgokat nem vár el senkitől. Elvárható-e valakitől, hogy azzal a házzal, amiben lakik kezeskedjen valakinek a vállalkozásáért, a régóta dédelgetett utazásáért vagy az ezerszer megcsodált autójáért. Nem! Mikor várható el, hogy valaki a saját hajlékát hitelfedezetként felajánlja? Ha engem kérdeznek, soha! Még saját hitele fedezetéül sem ajánlom senkinek, nem még más részére! Elvárható-e, hogy ismerősöknek, szomszédoknak, munkatársaknak stb. kezességet vállaljunk több millió forintos összegekért ? Ma már nem!

Ha kezességet kérnek öntől, mindig az legyen az első gondolata: Mi lesz ha önnek kell kifizetni az adósságot minden járulékával együtt! Itt ismeretlen fogalom a méltányosság! Az igazságról pedig annyit, hogy : a kezes önként vállalja a fizetést!

Mikor vállaljunk kezességet? Ha olyan közeli hozzátartozóról, lemenőről, felmenőről, közeli barátról, barátnőről van szó, akiről úgy gondoljuk, hogy ha netán nem tud fizetni vagy nem akar, akkor mi helyére lépünk és a megtakarított pénzünkből - minden hiszti nélkül - kifizetjük az adósságát. Vegyük olybá, hogy soron kívül megajándékoztuk az illetőt azzal az összeggel.

Csak olyannak vállaljunk kezességet, akitől nem sajnáljuk azt a pénzt, amiért kezességet vállaltunk, akkor sem ha soha nem adja meg! Csak olyan összeg erejéig kezeskedjünk, ami megtakarításként rendelkezésünkre áll és nélkülözni tudjuk. Minden más estben hagyjuk a kezességet a pénzintézeteknek! Minden kezességhez úgy kell hozzáállni, hogy megeshet; legalább akkora összeget kell kifizetni, ami a papíron áll, de szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy annál sokkal többet. Szerencsétlen kezességgel még az örököseink életét is pokollá tehetjük ; Ptk. 323.§ (1).

Abban ne reménykedjen senki különösebben, hogy az adós bizonyosan nem mer kitérni a fizetés elől, mert akkor a bíróság csalásért meg fogja büntetni. Csalafinta világunkban sokkal ritkábban állapítják meg a büntetőjogi értelemben vett csalást, mint ahogy azt a társadalom elvárná.

Számoljon le mindenki azzal a teljesen téves és tarthatatlan elképzeléssel, hogy a kezesség az egy szívesség, udvariasság, egy adminisztratív formaság, aminek amúgy nincs is semmi jelentősége. Valahogy így van, csak teljesen fordítva! A kezességgel feltételnélküli felelősséget vállalunk azért, hogy az adósság mindenképpen ki lesz fizetve. Függetlenül attól, hogy az adós jó- vagy rosszhiszeműen nem fizet; felróható-e neki a fizetésképtelensége vagy sem. Felesleges azon háborogni, hogy az adós -táncol, mulat - éli világát, a kezes pedig nyögi az adósságot. Ezt vállalta. Így tessék hozzáfogni és kevesebb lesz a csalódás.

Bizonyosan sokakban felmerül, hogy: rossz a törvény! Ha rossz volna, akkor is így hatályos, így fogják végrehajtani! A törvénymódosítás nem egyszerű dolog, ebben az esetben fölösleges róla beszélni!

Lehet, hogy akad olyan ember aki megbotránkozik azon amit én itt a kezességről írtam…. Nézzenek körül a világban; ez így működik a gyakorlatban. Nincs ezzel semmi baj ha a kezes arra készül ami ténylegesen vár rá! Ne hagyatkozzék senki a saját jogi elképzeléseire, értelmezzük a törvényt helyesen.