A GUMIABRONCSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK RACIONALIZÁLÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN A KÖLTSÉGEK ÉS A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL

Úgy érzem némi magyarázattal tartozom, arról, hogy kerül a gumiabroncs a mezőgazdaságba. Kevés kivételtől eltekintve, minden erőgép, munkagép és teherautó gumiabroncson gördül. A gumiabroncs felhasználás racionalizálása és hatékonysága automatikusan beépül a normálhektár árába és a termelési és szolgáltatási költségekbe.

Ha gumiabroncsok költségigényét naturáliákkal szabad szemléltetni, akkor egy 80-as MTZ-nél a 4 gumi cseréje 3 ha búza teljes termelési értékét, vagy 21 ha búza teljes hasznát emészti fel. (5 t/ha átlag terméssel és 10.000 Ft/t eladási árral számolva.)

Egy Rába Steiger traktor gumicseréje jelenleg 1000 mázsa búza árával egyenlő! Csak akkor ilyen "olcsó" ha hazai gyártmányú gumiabroncsot használunk. Ha nyugati gyártmányú gumi vásárlására kényszerül az üzemeltető 2x, 3x többet kénytelen áldozni. Szeretném megemlíteni, hogy a nyugati gyártmányú kisüzemi erőgépek, munkagépek és teherautók egy részéhez Kelet-Európában egyáltalán nem gyártanak sem abroncsot sem tömlőt, mert a gépgyártó kitűzött célja volt, hogy később is csak nála lehessen venni gumit.

Dolgozatom célja megállapítani, hogy van-e lehetőség a gumiabroncsokra fordított költségek csökkentésére valamint a környezet terhelésének mérséklésére?

Anyagnak a személyes tapasztalatokon kívül a cégemnél fellelhető használt traktor-, teherautó és egyéb gumiabroncsok 100 darabos mintakollekcióját használtam. Megállapítottam, hogy van lehetőség költségcsökkentésre is és a környezet kímélésére is. Vizsgálódásaimból kitűnik, hogy a gumiabroncsok átlagos elhasználtsága 64%. Azon túlmenően, hogy az új gumiabroncsok potenciális teljesítményének csupán 2/3-át használjuk ki és 1/3-át kidobjuk, lehetőségek vannak még a javításban, futózásban, utánvágásban és a felhasználás szervezésében. Az általam említett eljárások nem újdonságok, de nem kellőképpen ismertek a felhasználók körében.

Dolgozatom védelmében megemlíteném, hogy a javító anyagok és javítási technológiák fejlesztésében a gumigyárak is részt vesznek.

· A teherautógumik utánvághatóságát már a gyártók is ráírják az új gumiabroncsokra. Igaz a magyar gyártmányú gumira is angolul van ráírva. Utánvágási technológiai útmutatót is adnak a gyárak! A Mischlein gyár pedig nemes egyszerűséggel kis furatokat helyez el a mintacsatornában. A furatok aljáig lehet utánvágni. (Itt nincsenek nyelvi és mértékrendszer miatti problémák.)

· A futózás fejlesztésében a gyárak résztvesznek. Érthető, hiszen a futózás nem más mint az új gumiabroncs gyártástechnológiájának utolsó két fázisa. A gyárak maguk is futóznak. A Mischelin Remix néven hozza forgalomba felújított gumijait. A Taurus is futóz. A repülőgépgumikat is futózzák, méghozzá 14x lehetséges megfutózni egy repülőgép gumit. (Meader cég Zürich). Sőt meg is javítják a kisebb sérüléseket a repülőgumikon és használják tovább, pedig egy TU 134-es felszállótömege 57 tonna és 250-300 km/h sebességgel száll fel és le.

· Felhasználás szervezése: A gyárak egy-egy méretből különféle PR számú, szerkezetű, növelt teherbírású gumiabroncsot hoznak forgalomba. Lehet válogatni. Nincs egyetemesen legjobb gumiabroncs! Csak a célnak, feladatnak legjobban megfelelő gumiabroncs van!

Egy széleskörűen használt gumiabroncson bemutatnám, hogy mennyibe kerül az utánvágás a futózás az új Taurus és az új Nyugati.

11.00 R 20 GUMIABRONCSOK ÁRÁNAK ALAKULÁSA

Forrás: Saját gyűjtés

EGY KILÓMÉTERRE ESŐ GUMIKÖLTSÉG

(fillér/km)

Forrás: Saját gyűjtés

A következő ábrán bemutatom az egy km-re eső gumiköltséget utánvágás, futózás és új gumik esetében a 64%-os és 100%-os elhasználtság esetén.

A javítás költségeit és előnyeit taxatívan nem lehet kimutatni mert legelőnyösebb egy nagy értékű gumiabroncsnál egy kis sérülést megjavítani és kevésbé előnyös egy elhasznált gumiabroncsnál egy rekord méretű sérülést javítani.

A fenti ábrából jól látható, hogy célszerű élettartam növelő eljárásokat alkalmazni a gumiabroncsoknál, mert minimális pótlólagos ráfordítással jelentős gazdasági előnyhöz jutunk. Ebből adódik a kérdés, hogy akkor miért nem terjed gyorsabban hazánkban? Hiszen Nyugat-Európából nem lehet behozni használt traktor, teherautó és busz gumikat, mert egyszerűen nincs! Ott már széleskörű gyakorlat amiről az én dolgozatom szól. A gumikat addig újítják fel és javítják amíg az lehetséges, csak az abszolút használhatatlanokat teszik le. Miért dobnak ki a gazdálkodók olyan gumiabroncsokat amelyek kis többlet ráfordítással még tovább használhatók ? Megpróbálok rá válaszolni. A gumik javításához, utánvágásához speciális gépek, anyagok, ismeretek és gyakorlat kell, más szakmával nemigen társítható. A tevékenység egy célú gépei nagyon drágák. Mi kifejlesztettük 1-2 német készülék Magyarországon előállítható változatát. Az elterjesztéséhez állami segítség kellene! Magyarországon nincs olyan gumiszervízlánc ahol a felhasználók bármikor, bárkitől kimerítő választ kaphatnának arra, hogy az adott méretű és állapotú gumiabronccsal mit lehet tenni ? Vagyis utánvágni, javítani, futózni vagy mi a teendő, hogy a következő garnitúra ne menjen tönkre idő előtt!?

A korrekt tanácsadáson kívül a szervízláncnak rendelkeznie kellene olyan gyűjtőkonténeres szállítási háttérrel ami ésszerű árért, ésszerű határidőn belül a különféle üzemekbe szállítana 1-1 gumit javításra, futózásra stb. valamint vissza a fogyasztóhoz. Ugyanezen hálózatnak célszerű lenne a selejt gumiabroncsok végső elhelyezéséről is gondoskodni.

A környezetgazdálkodás

A selejté vált gumiabroncsok a magyar törvények szerint nem minősülnek veszélyes hulladéknak, de terhelik a környezetet. Az olcsó, környezetbarát megsemmisítésük nem megoldott! A dorogi veszélyeshulladékégető vállalja gumik elégetését 82.000.- Ft-ért tonnánként. Az energiahordozók árának emelkedésével egyre többen fűtenek gumival különféle kazánokban, de ez nem megoldás, mert a szilárd halmazállapotú szennyeződést légszennyezéssé változtatják csupán.

A legtöbb amit tehetünk környezetünk érdekében, hogy az egyszer legyártott gumiabroncsot addig használjuk amíg csak lehetséges, mert a selejt gumik környezetbarát újrafeldolgozása vagy megsemmisítése még világviszonylatban is megoldatlan.

· Környezetgazdálkodás. Megnyugtató megoldás nincs és a közeljövőben nem is várható.

· A legtöbb amit a közeljövőben tehetünk, hogy a használt gumikat bekerített, őrzött depókban összegyűjtjük. Ez alighanem állami feladat lesz, mert a várható nyereség inkább társadalmi mértékben realizálódik, a költségek viszont annál merülnek fel aki gyűjti és őrzi a használt gumikat.

VÁZLAT

Miért foglalkoztam a gumiabroncsok felhasználásával ?

- mert egy Rába Steiger gumiabroncs cseréje 1-2000 mázsa búza árát emészti fel.

Vizsgálódásom célja: megállapítani milyen mértékű megtakarításra van lehetőség.

- vizsgálódásaim szerint a gumikat átlagban 64%-ig használjuk el csupán.

Milyen lehetőségek vannak arra, hogy az átlagos elhasználtság megközelítse a 100%-ot, és kimerítsük a felújítási lehetőségeket ?

- javítás,

- futózás,

- utánvágás,

- jobb szervezés.

Mit lehet tenni, hogy a fenti eljárások szélesebb körben terjedjenek ?

- informálni a gumihasználókat, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a gumiabroncsok élettartamának meghosszabbítására. Ez teljesen nyereségorientáltan csak lassan halad. Kívánatos volna, hogy a környezetvédelmi termékdíjból jelentős összegekkel támogassák mind az információ terjesztését mind pedig felújítási igények realizálását.

- Környezetgazdálkodás. Megnyugtató megoldás nincs és a közeljövőben nem is várható.

- A legtöbb amit a közeljövőben tehetünk, hogy a használt gumikat bekerített, őrzött depókban összegyűjtjük. Ez alighanem állami feladat lesz, mert a várható nyereség inkább társadalmi mértékben realizálódik, a költségek viszont annál merülnek fel aki gyűjti és őrzi a használt gumikat.