A gazdaság fejlődésének legmarkánsabb vonása, hogy a termelés színvonalának és volumenének fejlődésével egyre nagyobb gazdasági formációk jöttek létre. Különféle vagyonegyesítő és személyegyesítő társaságok már a római jogban is léteztek. Meg kell jegyeznünk, hogy a kereskedelmi jog a Rodosziak specialitása volt, legalábbis ezt mondták a Rómaiak. A Rómaiak még egyedi szerződésekben vállalkoztak egymás követeléseinek kölcsönös beszedése tengeren innen és tengeren túl. Már náluk megjelent a vagyon-, a személyegyesítés gondolata és a kockázatvállalás megosztása.

A XIII. században jelentős technikai forradalom zajlott le, „ekkor bontakoztak ki a kapitalista gazdálkodás kezdetei”. ^1.

Kereskedelmi társaságok jöttek létre, nevezetesen:

- közkereseti társaság,

- betéti társaság,

- részvénytársaság,

- szövetkezet,

- korlátolt felelősségű társaság,

- csendes társaság.

„Az első nagyméretű kereskedelmi társaságokat a tengeren túli kereskedelem és gyarmatosítás érdekében hozták létre az 1600-as évek elején (Kelet-Indiai Társaság, Nyugat-Indiai Társaság)”.^2.

A nagyméretű gazdasági társaságok között jelentőségre tettek szert a részvénytársaságok.

1. Magyar jogtörténet 157. oldal

2. Magyar jogtörténet 158. oldal

„Részvénytársaságnak azon társaság tekintetik, mely előre meghatározott, bizonyos számú és egyenértékű (egész vagy hányad) részvényekből álló alaptőkével alakul, melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek.”(kereskedelmi törvény 147. §)

A részvénytársaság tipikusan vagyonegyesítő társasági forma. Sajátossága, hogy már a hőskorban óriási méretű részvénytársaságok jöttek létre. Egyesek szerint a nagy francia forradalmat részben a hírhedt Mississippi Társaság bukása váltotta ki.

Hazánkban az első jelentős részvénytársaságokat Széchenyi István alapította. Tevékenysége e tekintetben is úttörő volt.

„A Lánchíd Részvénytársaság elfogadásakor először szerepelt a magyar Corpus Jurisban a részvénytársaság szó (1836: 26. tc.). A magas alaptőkével létrehozott Pesti Hengermalom Részvénytársaság (1839) pedig az első modern ipari részvénytársaság volt Magyarországon, amely megalapozta Budapest világelsőséget is elérő malomipari kapacitását. Másrészt több más üzem – többek között a Ganz Ábrahám vezette gyár – létrehozását is ösztönözte.”^3.

A részvénytársaság népszerűségének feltehető oka, hogy elvileg „nincstelen emberek” bármekkora tőkét vonhatnak ki a társadalomból, és koncentrálhatnak valamely üdvös, vagy kevésbé üdvös cél érdekében. Ez ennek a gazdasági formációnak a nagy előnye és egyúttal nagy hátránya.

3. Magyar Jogtörténet 162. oldal

Azért, mert ha egy társadalmilag hasznos cél érdekében jó meggyőző erővel a tömegek megtakarításait, térben és időben egy helyre koncentrálják, olyan technikai-gazdasági problémákat lehet megoldani, amilyenek addig soha. Tény azonban, hogy a kapitalizmus kezdeteitől a részvénytársaság ötletét hitvány spekulációk megvalósítására is felhasználták. Ezt bizonyítja, hogy már 1720-ban megalkották az ún. Bubble Act (buboréktörvényt). Ez a törvény a részvénytársaság címszó alatt megvalósított szélhámosságokat volt hivatott megakadályozni.

A nemes és hazafias törekvések után kb. 1867-től kezdetét vette a spekuláció a részvénytársaságokkal és a tőzsdével. Ugyanis a gazdasági erők koncentrálása létrehozta egyúttal a koncentrált piacokat is, mint pl. a tőzsde. A tőzsde és a részvénytársaság története szorosan összekapcsolódik, mindkettőt ugyanazon gazdasági tendenciák hozták létre.

A kapitalizmus kezdetétől napjainkig aktuális jelmondat, hogy a cél érdekében koncentrálni kell tőkét, munkaerőt, információt, technikai eszközöket és bármit, ami egy akármilyen nagy cél megvalósítása érdekében szükséges. Érdekes lenne olyan számítógépes szimulációs programot lefuttatni, mely megmutatná, mire lettek volna képesek egyes korok emberei, ha a fenti javakat úgy tudták volna koncentrálni, mint ma, hozzászámítva a mai logisztikát.

Megállapíthatjuk, hogy a részvénytársaságok elterjedésének előfeltétele volt: megteremtődött a pénz, az ipari eszközök koncentrációjának társadalmi és jogi háttere, valamint megszülettek a koncentrált piacok.

A koncentrált piacok az előbbi kettőnek felvonultatására, versenyeztetésére, demonstrációjára alkalmasak. Miután a tömegek a részvényjegyzéshez a könnyű meggazdagodás asszociációját fűzték, már korán szabályozni kellett, hogy milyen célra és milyen körülmények között lehet részvényjegyzést kiírni és lebonyolítani.

Az e tárgyban megjelent magyar törvények kronológiai sorrendben:

1869. évi XVI. törvénycikk A pénzintézetek, részvénytársulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg- s illeték szabályozásáról

1878. évi XI. törvénycikk A volt magyar keleti vasut-társulat részvényeinek beváltására kitűzött határidő meghosszabbításáról

1878. évi XXII. törvénycikk A magyar korona országainak és Ő Felsége többi királyságai és országainak kormányai közt, a részvénytársaságok, biztositó társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött egyezményről

1879. évi XLI. törvénycikk A volt magyar keleti vasuttársulat részvényeinek beváltására kitüzött határidő lejárta után bemutatott részvények utólagos beváltásáról

1883. évi XXII. törvénycikk Az 1872. évi X. tc. érvényen kivül helyezéséről s a rimamurány-salgótarjáni vasmü részvénytársasággal, a tiszolcz-vashegyi vasut kiépitésének mellőzése s ezzel összefüggő egyéb kérdések rendezése tárgyában kötött szerződés beczikkelyezéséről

1884. évi XXXIX. törvénycikk Az alföld-fiumei vasut (Nagyvárad-eszéki része) részvénytársulat vonalainak megváltásáról

1889. évi XV. törvénycikk A budapest-pécsi vasut-részvénytársaság vasutvonalainak megváltásáról

1890. évi VII. törvénycikk A budapest-pécsi vasut-részvénytársaság vasutvonalainak megváltása iránt a nevezett társasággal az 1889:XV. tc. alapján, 1889. évi márczius 17-én/május 4-én megkötött szerződés jóváhagyásáról és beczikkelyezéséről

1890. évi XXXI. törvénycikk A "magyar északkeleti vasut"-részvénytársaság vasutvonalainak beváltásáról

1890. évi XXXII. törvénycikk A győr-sopron-ebenfurti vasut-részvénytársaság némely ügyeinek rendezéséről

1891. évi II. törvénycikk A magyar északkeleti vasut-részvénytársaság vasutvonalainak megváltása iránt az 1890. évi XXXI. törvénycikk alapján mult évi junius 16-án/julius 4-én megkötött szerződés jóváhagyása és beczikkelyezéséről

1891. évi XXX. törvénycikk Az "Adria" magyar tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről

1893. évi X. törvénycikk Az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről

1894. évi XIII. törvénycikk A Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak, s az ezekhez kiadott függeléknek egyesitéséről

1894. évi XXXVI. törvénycikk A magyar folyam- és tengerhajózási részvény-társaság alakitásáról és állami segélyezéséről

1895. évi XII. törvénycikk A budapesti földalatti villamos közuti vasut részvénytársaságnak adandó állami kedvezmények tárgyában

1895. évi XXI. törvénycikk A budapest helyi érdekü vasutak részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokmányi függelékeinek egyesitéséről

1897. évi XL. törvénycikk A mátrai, kisujszállás-dévaványa-gyomai és a Békés vármegyei helyi érdekü vasut részvénytársaságok vasutvonalai engedélyokiratainak egyesitése és a vésztő-kötegyán-hollódi helyi érdekü gőzmozdonyu vasut engedélyezése tárgyában

1898. évi IX. törvénycikk A "Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság"-gal kötött szerződés beczikkelyezéséről

1899. évi XXXIX. törvénycikk A magyar korona országainak és Ő felsége többi királyságainak és országainak kormányai közt a részvénytársaságok, biztositó társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött, és az 1878:XXII. törvénycikkbe iktatott egyezmény 8. §-ának módositásáról

1901. évi X. törvénycikk A magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről

1901. évi XI. törvénycikk A magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársasággal az Adriai-tenger nyugoti részén teljesítendő parthajózás (a Fiume és Velencze, valamint Fiume és Ancona között közlekedő gőzhajójáratok) fentartása iránt kötött szerződés beczikkelyezéséről

1902. évi IX. törvénycikk A dunántuli helyi érdekü vasut-részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése és e vasutvonalak szállitási adómentességének a zalavölgyi helyi érdekü vasut szállítási adómentességének egységes időtartamban való megállapitása tárgyában

1902. évi XXI. törvénycikk A budapest-esztergom-füzitői helyi érdekü vasut részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok és engedélyokirati függelékek egyesitésével, valamint a helyi érdekü vasuton szükséges beruházások fedezéséről

1906. évi XV. törvénycikk Az első délnyugati határőrvidéki h. é. vasut részvénytársaság sziszek-caprag-vrginmosti vonalának folytatásaként tervezett vrginmost-károlyvárosi h. é. vasutvonal engedélyezése tárgyában

1906. évi XIX. törvénycikk A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak részvénytársaság tulajdonát képező Bács-Bodrog vármegyei és óbecse-ujvidék-titeli h. é. vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában

1907. évi XIV. törvénycikk A bicske-székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasut részvénytársaság székesfehérvár-sárbogárdi és székesfehérvári-bicskei vasutvonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratnak és engedélyokirati függeléknek egyesitése tárgyában

1907. évi XXI. törvénycikk A kisküküllővölgyi helyi érdekü vasut részvénytársaság küküllőszög-sóváradi és sóvárad-parajdi vasutvonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratnak és engedélyokirati függeléknek egyesitése tárgyában

1907. évi XLI. törvénycikk A szlavoniai-drávavidéki helyi érdekü vasut részvénytársaság részére engedélyezett vasutvonalak engedélyokiratának és engedélyokirati függelékeinek egyesitése, továbbá a vasuthálózat kiegészitéseként Beliscétől Eszékig és a moslavina-vörösmajori iparvasut felhasználásával Moslavinától-Vörösmajorig tervezett vasutvonalak engedélyezése tárgyában

1908. évi VIII. törvénycikk A Somogy vármegyei egyesült helyi érdekü vasutak részvénytársaság tulajdonában egyesült somogyszobb-barcsi, balatonszentgyörgy-somogyszobbi és kaposvár-barcsi helyi érdekü vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában

1908. évi IX. törvénycikk A budapest-tiszai helyi érdekü vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült budapest-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei helyi érdekü vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában

1908. évi XXXIII. törvénycikk A budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság gőzmozdonyu vasut vonalainak villamos üzemre való átalakitásának engedélyezése és a nevezett társaság vonalaira vonatkozó engedélyokiratnak és engedélyokirati függelékeknek egyesitése tárgyában

1908. évi XXXV. törvénycikk A déldunavidéki helyi érdekü vasutak részvénytársaság baja-zombor-ujvidéki és hegyes-feketehegy-palánkai helyi érdekü vasut vonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitéséről

1910. évi XIII. törvénycikk A nagybélicz-privigyei helyi érdekü vasut részvénytársaság engedélyokiratának és engedélyokirati függelékének egyesitése tárgyában

1910. évi XIV. törvénycikk A losonczvidéki helyi érdekü vasut részvénytársaság engedélyokiratának és engedélyokirati függelékének egyesitése tárgyában

1910. évi XX. törvénycikk Az Adria m. kir. tengerhajózási részvénytársasággal kötött egyezmény beczikkelyezéséről

1912. évi XII. törvénycikk Az Adria m. kir. Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött egyezmény beczikkelyezéséről

1913. évi II. törvénycikk A nyiregyháza-vidéki kisvasutak részvénytársaság engedélyokiratainak egyesitése tárgyában

1913. évi IV. törvénycikk A félegyháza-majsa-halasi helyi érdekü vasut részvénytársaság vasutvonalaira egységes engedélyokirat kiadása tárgyában

1913. évi XXVIII. törvénycikk Az Adriai magyar királyi Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött egyezmény beczikkelyezéséről

1913. évi XXX. törvénycikk A szatmár-nagybányai helyiérdekü vasut-részvénytársaság engedélyokiratainak s engedélyokirati függelékeinek egyesitése tárgyában

1913. évi XXXI. törvénycikk A dunántúli, zalavölgyi és körmend-zalalövő-őriszentpéter-muraszombati (Magyar délnyugati) helyiérdekü vasut részvénytársaságok vasutvonalai engedélyokiratainak egyesitése és a zalalövő-zalaegerszegi, valamint a zalabér-sárvár-bük-kőszegi helyiérdekü vasutak engedélyezése tárgyában

1913. évi LV. törvénycikk A dráva-száva vidéki egyesült helyi érdekü vasutak részvénytársaság engedélyokirati függelékének egyesítése tárgyában

1914. évi XX. törvénycikk Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés beczikkelyezéséről

1914. évi XXI. törvénycikk A Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés becikkelyezéséről

1914. évi XXII. törvénycikk A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés becikkelyezéséről

1914. évi XXIII. törvénycikk A Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal fiume-ausztráliai járatok fentartása iránt kötendő szerződés becikkelyezéséről

1914. évi XXIV. törvénycikk A Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal galac-konstantinápolyi magyar hajójáratok fentartása iránt kötendő szerződés becikkelyezéséről

1914. évi XXXIX. törvénycikk A debreczen-nyírbátori helyi érdekű vasút részvénytársaság vasútvonalaira egységes engedélyokirat kiadása tárgyában

1916. évi XXXV. törvénycikk A naszódvidéki helyi érdekű vasút részvénytársaság vasútvonalaira egységes engedélyokirat kiadása tárgyában

1918. évi XVIII. törvénycikk A Magyar kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság új kibocsátású részvényeinek az államkincstár részére leendő megszerzése tárgyában

1918. évi XX. törvénycikk A zsitvavölgyi helyi érdekű vasút részvénytársaság vasútvonalaira egységes engedélyokirat kiadása tárgyában

1920. évi XIX. törvénycikk A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött szerződés tárgyában

1921. évi XV. törvénycikk A betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapírok vagyonváltságáról

1925. évi XLII. törvénycikk A Déldunavidéki helyi érdekű vasutak Magyarország területén maradt vonalának üzemben tartására alakult Baja-Gara-Országhatárszéli helyi érdekű vasút részvénytársaságról

1926. évi XXIII. törvénycikk A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés becikkelyezéséről

1929. évi XXIV. törvénycikk Az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet Részvénytársaság adó- és illetékkedvezményeiről

1931. évi XVII. törvénycikk A kizárólag az értékpapírpiac helyesebb szabályozása céljából a Pénzintézeti Központi közbejöttével alakult részvénytársaságnak adható adó- és illetékkedvezményekről

1932. évi XVI. törvénycikk A m. kir. államkincstár és a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság között az 1926:XXIII. törvénycikkben kapott felhatalmazás alapján megkötött szerződés módosítása és kiegészítése tárgyában kötendő pótszerződés becikkelyezéséről

1933. évi XIX. törvénycikk Az European Gas & Electric Company londoni és newyorki cég által alapítandó magyar részvénytársaság részére biztosított adó- és illetékkedvezmények tárgyában

1938. évi VIII. törvénycikk Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Részvénytársaság Magyarország területén maradt vonalainak üzemben tartására alakult Szeged-Csanádi Vasút Részvénytársaságról

1941. évi VI. törvénycikk A Wintershall Aktiengesellschaft berlini cég által alapítandó magyar részvénytársaság részére biztosított adó- és illetékkedvezmények tárgyában

1947. évi XXX. törvénycikk A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonbavételéről

1948. évi XXXVI. törvénycikk A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban lévő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló 1947. évi XXX. törvénycikk kiegészítéséről.^4.

Amint a fenti törvények címéből kiderül, Magyarországon is hasonló célokra alakítottak elsősorban részvénytársaságot, mint a világ más tájain; vasút, tengerhajózás, hídépítés, mai szóval élve, nagy ipari beruházások.

A részvénytársaságok kettős arculata napjainkig megmaradt. Ha társadalmilag hasznos célra hozzák őket létre, a társadalomban létező csekélyke megtakarításokból olyan pénz és eszköz allokációt lehet rövid idő alatt létrehozni, ahol reális esély van – nagy volumenű - tudományos, technikai feladatok megoldására.

4. Corpus Juris Hungarici CD

A másik arculata, hogy ugyanezen címszó alatt nagy volumenű szélhámosságok megvalósítására is alkalmas. Talán a leghírhedtebb a Panama-csatorna építésére létrehozott részvénytársaság körül kirobbant botrány. Egyrészt a gazdasági törvényhozás hivatott az emberi alkotó és vállalkozó kedvet olyan mederbe terelni, ahol a jogilag és társadalmilag indokolt, ésszerű kockázat árán próbálunk megoldani feladatokat. Miután a törvényalkotás a közelmúlt és a jelen problémáit próbálja elfogadható keretek között tartani és a jövőben felmerülő problémákra nemigen alkotnak törvényt, ezért minden korban az újra és újra felmerülő gazdasági, technikai problémákat a bírósági gyakorlatnak kellett értelmezés és analógia útján megoldani. Ez rendkívül kényes feladat mind a törvényalkotók, mind pedig a törvényalkalmazók számára, nevezetesen azért, mert ha túl szigorúan szabályozzák a társaságok alapítását és működését, az visszaveti a vállalkozói kedvet. (1720. évi ún. Bubble Act)

Másrészről a nem kielégítő szabályozás mellett a valódi vállalkozási szándékokon kívül ésszerűen elszaporodnak a közönséges szélhámosok és csalók.

A részvénytársaságok a kapitalizmus hajnalán a gazdasági koncentráción kívül, a gazdasági demokrácia és a gazdasági mobilitás megvalósítói is voltak.

Már a XIX. században megállapították, hogy az ipari tömegtermelés közepette, élesedő versenyben, a szakszerűségnek nagyobb jelentősége van, mint a részvényesi demokráciának. Rövidesen elváltak egymástól a tulajdonosok és a szakképzett menedzserek, valamint megerősödött a munkásság.

A legfontosabb részvényesi jogok egyike az osztalékhoz való jog. Miután a részvényes a részvénye arányában tulajdonos, logikus, hogy neki a nyereségből arányos rész jár. Az osztalékhoz való jog, mint jog ma is létezik, de nagyságrendekkel lemaradt a részvényekkel való tőzsdei spekuláció mögött. A tőzsdéken összehasonlíthatatlanul több szó esik az árfolyamnyereségről, mint az osztalékról. A jog réséről a többi között a számviteli törvény hivatott biztosítani, hogy a többnyire névtelen tulajdonosok tömege hozzájuthasson az őt megillető osztalékhoz. Erősen vitatható, hogy ez a cél mennyiben valósult meg.